Most éppen ülök, mert nem tudok lábra állni, legalábbis a jobbra nem és legszívesebben üvöltve ordítanék hogy mért kell hogy ez legyen, mi rosszat tettem hogy így büntet a sors?
Szerettem volna pihenni, de nem így :( hanem aktívan, úgy tűnik búcsút inthetek a túrának, az edzéseknek, a jövőheti melónak, a suli disco szervezésnek, ....... ha mégsem akkor óriási mázlim van.... most éppen azért imádkozom hogy ne gipsz muszáj csizma legyen belőle.... :S nagyon kiszolgáltatott ez a helyzet és utálom... sírva aludtam el, mert egyszerűen úgy érzem ez már túl sok nekem.... eddig is éppen csak bírkóztam a dolgokkal, az egyetlen szál az edzések voltak, most meg semmi..... egyszerűen bőghetnékem van hogy ez mért kell hogy velem történjen meg?
Most nem is tudom mi lesz.... még azt sem tudom hogy jutok majd ki a lakásból, mert nem tudok lábon az biztos, max csúszva mászva..... szobámban a gurulós szék most jó szolgálatot tesz..... remélem nem kell sokáig... :S :(
amint van fejlemény úgyis írok, de egyenlőre jó lenne eljutni az orvosig :(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése